Ez talán majdnem a legtökéletesebb dorama, amit valaha láttam, összesen egyetlen egy negatívumot tudok a történettel kapcsolatban felhozni, de még így is egy rendkívüli sorozatot kapunk. 

Történet: 2015-ben járunk, 15 évvel korábban történt egy gyerekrablás, aminek Park Hae Yeong fiatalon a szemtanúja volt, mára egy renddőrségi profilozó lett belőle. A gyereket, akit elraboltak pár nappal a rablás után holtan találják, és egy pszichiátriai beteget vádolnak meg elrablásával, aki eltűnt. Park Hae Yeong viszont tudja, hogy nem lehetett az emberrabló ez a beteg, hiszen egy nő rabolta el a kislányt, de nem hisz neki senki. 2015-ben aztán hirtelen egy szemétben talált régi voki toki megszólal, és egy férfi hang elmondja, hogy tényleg nem lehet az a pszichiátriai beteg az elkövető, mert megtalálta a felakasztott hulláját a régi pszichiátriai épületben. Park Hae Yeong nem érti a dolgot, de utánajár, és tényleg megtalálja a holttestet, de már igazából csak a maradványait. Közel az elévülési idő, így megkezdődik a harc az idő ellen. Vajon megtalálják időben az elkövetőt? A voki-toki egyébként nem máshoz tartozik, mint Lee Jae Han-hoz, aki egy rendőr volt, és pont azon a napon tűnt el 15 évvel a jelenünk előtt, miután beszél a holttestről. 

Trailer:

De miért is olyan zseniális ez a sorozat? 

Ennek több oka is van: 

1. A történet: Hihetetlenül jó történetvezetése van a Signal-nak, a forgatókönyvíró nagyon jó munkát végzett. A különböző bűnesetek bemutatása, illetve a misztikus elemmel, szerintem kiváló összhatást értek el. A hangulata, a szereplők, a jelenetek minden tökéletes. Ráadásul az egésznek van egyfajta kerete, visszatérünk az első történetszálhoz, így megkapjuk a legtöbb kérdésünkre a választ. (nagyon tetszett a rendőregységen belüli kisebb jelenetek)
2. A szereplők: külön ki kell emelni a szereplőket, hiszen egyszerűen annyira, de annyira emberi volt egytől egyig. Mindenkinek megvoltak a céljai, gondja, fájdalmai. A főszereplők okosak voltak, de nem zsenik, így tényleg teljesen valóságosnak tűnt az egész. Olyanok voltak, mint bárki, aki mellett elsétálsz az utcán. Annyira emberiek voltak, hogy ilyesmit még nem is láttam sorozatban, senki nem mindenható, mindenkit megmentő, de céljaikért a végletekig elmenők. Még a gonosz karakterek is teljesen valóságosak voltak, sajnos tényleg ilyen világba élünk... 
3. A hangulat: ezt külön kiemelve kaptunk egy izgalmas, szomorú és nagyon érzelmes sorozatot. Minden történet valami más-más érzést váltott ki az emberből, volt akiket sajnáltunk, és volt akiket mi magunk öltünk volna meg. Annyira zseniális volt a hangulata, hogy olyan volt, mintha te is ott lennél, és küzdenél, hogy minden rendben legyen. 
4. A misztikum: a voki-tokis húzás szerintem jó volt, érdekes volt, hogy kb. mindig csak egy percig működött, így tulajdonképpen csak egy-egy kisebb nagyobb információt tudtak elmondani a másiknak, de emiatt akár óriási változások is bekövetkezhettek. Ami hol jó volt, hol viszont tragikus. 
5. A szerelem: nem volt rajta hangsúly, és így pont annyit kaptunk, ami a sorozathoz éppen illett, se többet, se kevesebbet. 
6. A szereplők közötti viszony: a végére annyira összekovácsolódott mindenki, olyan jó volt nézni, hogy mennyire együtt is küzdenek a szereplők, pedig még csak nem is egy időben voltak. 
7. A bűnesetek: más és más esetek jelentek meg, és mindegyik izgalmas, és nagyon rejtélyes volt. 
8. A színészek: a legjobb színészeket válogatták össze, mindenkire illett a kiszabott szerepe, a legjobb viszont szerintem egyértelműen Jo Jin Woong alakítása volt, aki annyira tudta motiválni az embert a küzdésre. De Lee Je Hoon és Kim Hye Soo is tökéletes munkát végzett. Illetve minden színészre illett a karaktere, tényleg nem tudok kivételt mondani. Nem hiába kaptak a főszínészek több díjat is szerepükért. 
9. A zenék: a hangulathoz és történethez remekül illő, szomorú, de nagyon jó zenék. 

Ezekért gondolom úgy, hogy ez egy csodálatos sorozat, amit mindenkinek érdemes megnézni. 

Ráadásul két feldolgozása is született (japán és kínai), ez tehát mutatja, hogy tényleg szuper történet. 

Nagyon kíváncsi vagyok a ti véleményeitekre is, így nyugodtan írjátok meg ti is kommentbe, hogy mit gondoltok. :)  

Hasonló témában pedig nagyon tudom ajánlani a Who Are You című sorozatot, ami ugyancsak régebbi eseteket old meg misztikus elemek segítségével, illetve a rendőri korruptság is megjelenik benne. 

A Signal majdnem tökéletes, de mindenképp fontosnak tartom leírni, hogy mi is volt az a pont, ami miatt nem a legtökéletesebb, viszont innentől a bejegyzés spoileres tartalmakat fog megjeleníteni, csak akkor kattints tovább, ha már láttad a sorozatot. 

Nos, én leszögezem, hogy nekem egészen az utolsó rész feléig életem legjobb sorozatának tartottam, és ha lehetséges lenne, akkor én kitörölném az az utolsó kb. negyven percet, mert az eléggé belerondított szerintem. 

Én nem vártam pozitív befejezést, szerintem az nem is illett ehhez a sorozathoz, de hátha nem is pozitív, akkor is túlélte Lee Jae Han az esetet, és így felborított mindent. 

Így borult az egész történet. Nem jött létre a megoldatlan ügyek részlege, így azokat az eseteket, amiket ott megoldottak semmissé váltak, kivéve amiket a múltban végül sikerült megoldani, de a sorozatgyilkosos 2. történetnél a jövőben tudták csak elkapni, így akkor most szabadon császkálhat a gyilkos? 

Illetve nyitott véget kapott, akkor már szerintem jobb lett volna, ha találkozik a három főszereplőnk. 

Az persze tetszett, hogy kiderült, és békében nyugodhatott Hae Yeong testvére, de egyébként nem tetszett ez a fajta befejezés. 

Így mindent összevetve imádom ezt a sorozatot, de a végét szerintem elrontották. :( 

Illetve olvastam, hogy valakinek az nem tetszett, hogy nem igazán magyarázták meg a voki-tokis dolgot, de szerintem azon nincs mit magyarázni, talán Jae Han elhatározását szimbolizálja. 

De ettől eltekintve, így se nagyon rossz, sőt az egyik legjobb sorozat, amit láttam. 

Forrás: https://mydramalist.com/13239-signal

Kapcsolódó cikk: https://anna8.blog.hu/2019/12/29/who_are_you_782